A tartály nagyon hasznos minden fajta mentális tréning esetén.
Leginkább a következő esetekben:
1. A stressz csökkentésére.
A stressz a mentális fejlődéssel együtt járó jelenség. A tartály használata közben a mély relaxáció következtében azonnal eltűnik a stressz. Még nagyobb előnye a tartály használatának, hogy hosszú távon nő a stressztűrő képesség: Egy előzetesen bevitt információ, ami addig stresszt okozott, ezután nem vezet többé stresszes állapothoz.
2. A két agyfélteke összehangolása révén egy erőteljes eszköznek, az intuíciónak jutunk a birtokába.
Az agy alfa és théta állapota elősegíti a képzelet használatát, motiválja és megkönnyíti a tanulást, és fokozza a kreativitást.
3. Az eredmény, jobb tanulási eredmények, jobb vizualizációs képesség és megnőtt kreativitás.
A tartály előnye, hogy felgyorsítjuk az alfa és théta állapotokba jutást.
4. A vizualizáció mellett a szuggesztiók a mentális tréningek leggyakoribb elemei.
Egyetlen helyen sem fogadjuk el olyan gyorsan és olyan közvetlenül a szuggesztiókat, mint a tartályban. Ez a jelenség az úgynevezett “ingeréhség” miatt alakul ki. A külvilág kizárása révén könnyű belső világunkba hatolni. A belső világba való belépés azt jelenti, hogy megismerjük saját mentális blokkjainkat, védekezési stratégiáinkat és hiedelmeinket. Meghaladhatjuk az elképzelhetetlent, és ez kisegítő eszköz lehet céljaink elérésében. Hogy működik mindez? – Hang és Fény A hang és fényhatások kizárása az észlelésből rafinált technika. Egy zárt tér könnyen úgy működhet, mint egy dob, amely inkább fölerősíti a hangokat, mint csökkenti azokat. A fény szeret bekandikálni a sarkoknál, beszivárog az illesztéseknél, és derűsen átszűrődik azokon az anyagokon, amelyek átlátszatlanoknak hinnénk. A meditációs tartály az egyetlen olyan tartály, amely következetesen kiszűri a fényt. Figyelmünket olyan problémák megoldására összpontosítjuk, amelyek gátolhatják a nagyszerű élmény létrejöttét. Hogy csökkentsük a hangokat, vibrációs alátéteket használunk. A levegőben terjedő hangokat először annak a szobának a bezárt ajtaja állítja meg, ahol a tartály áll. Másodszor pedig az, hogy a fülünk a víz alá merül. Az épület szerkezetén áthatoló hangok a tartály alján keresztül áramolhatnak be. A vibrációs alátétek megállítják ezeket a hangokat.
Néhány lebegést átélt személy meglátásai és észrevételei:
Michael Hutchinson a Mega agy c.mű szerzője kutatásokat végzett, és megírta a Lebegés Könyve c. művét Michael úgy találta, hogy a lebegés az agyat endorfinok kiválasztására serkenti, amelyek tekintélyes, példátlanul nagy és folyamatos fogyást indítanak el, amely a lebegést követő időszakban tovább folytatódik. A lebegés a dohányzás, az ivás és kábítószerek használatának spontán csökkenéséhez vagy végleges elhagyásához vezet, és ellensúlyozza az elvonási tüneteket. Megszünteti a részleteket előnyben részesítő bal agyfélteke túlsúlyát, és lehetővé teszi a globális és újszerű információkat kedvelő jobb agyfélteke számára, hogy szabadon működhessen, és a lebegést átélő egyént a kreativitás, a képzelet, a vizualizáció és problémamegoldás szokatlan képességeivel ruházza föl. A lebegés javít a sportteljesítményen, segíti a felhalmozódott stressztől való megszabadulást, és tulajdonképpen megszünteti a fáradtságérzetet és a versenyek utáni visszaesést. Sokkal pihentetőbb és erősítőbb, mint egy egész éjszakán át tartó mély alvás.
A legelső lebegés lehet a legnehezebb, mert időre van szükségünk ahhoz, hogy megszokjuk az ingerszegény környezetet. Ez egy önmagát erősítő folyamat mind terápiás szempontból mind a környezethez történő alkalmazkodás szempontjából. A lebegés energiát és figyelmet szabadít föl és, és amikor tovább folytatjuk a lebegést, az emberi elmét semmi sem korlátozza. Az elme tartományában, amit igaznak hiszünk az vagy igaz, vagy később válik igazzá, s megvalósulását bizonyos korlátok akadályozzák, amelyeket kísérleti vagy tapasztalati úton fel kell fedeznünk. Ezek a korlátok lehetnek olyan korábbi hiedelmek, amelyeket meg kell változtatnunk.” Az elme működési területe korlátlan.” /JCL
Lebegés közben tisztánlátási élmények vagy látomások jelenhetnek meg. Elménk vég nélkül cseveghet, különösen unalmasnak vagy békésnek találhatjuk az egészet, nem számít, az utóhatás akkor is kialakul. Az inger nélküli környezet lehetővé teszi az elme számára, hogy pihenjen, lazítson és meditáljon. Minél nyugodtabban ülünk a tartályban, annál inkább megszűnik a testérzet. Az olyan izgatószerek bevitele, amilyen a kávé, a cukor vagy más drogok, vagy egy kiadós étel elfogyasztása megnehezítheti a nyugodt meditálást. Az elme nem szokta meg az ingerek nélküli környezetet, így különböző jelenségeket észlelhetünk. Mivel nincsenek hangingerek, az elme hangok után kutat, és fölerősíti, amit hall, például a szívverést, vagy a légzést. Bármire is összpontosítjuk a figyelmünket, nagyobbnak tűnik majd, mint amilyen a valóságban. Mivel nincsenek vizuális tájékozódási pontok, elveszítjük az irányérzékünket.
Tériszonyt érezhetünk, vagy azt, hogy egy örvényben forgunk, vagy azt is, hogy egy lejtőn lefelé csúszunk. Élvezzük az érzeteket, és engedjük el azokat. Az idő vagy hosszabbnak tűnik, vagy rövidebbnek. Az elme megpróbálja ellenőrzése alatt tartani a háromdimenziós valóságot, és mert a lebegés megszünteti azt, úgy fogjuk érezni, hogy bizonyos okok miatt ki szeretnénk jönni a tartályból (mint például viszketni kezdünk, nyugtalanná vagy dühössé válunk). Tereljük el a figyelmünket ezekről a gondolatokról! Klausztrofóbiás vagy? A klausztrofóbia akkor jelenik meg, amikor érzékeled a határokat magad körül. A tartályban megtapasztalhatod végtelenség érzését, és egyébként bármikor kinyithatod az ajtót.