Kedves látogató! Ez a weboldal jelenleg szerkesztés alatt áll.
A selfskills.hu oldal ami a működőképes oldalunk, megtudja nyitni ha, a következő linkre klikkel: selfskills.hu.
Köszönjük megértését.

Varga Zoltán - NLP Life Coach; kommunikációs tréning, önismereti tréning, nlp coach, life coach, business coach

Breaking News
Home / BÁNAT / Az „Ötvenes évek” fitnesstermei

Az „Ötvenes évek” fitnesstermei

Milyenek voltak az ötvenes évek?

 

Legtöbbünk csak filmekből, elbeszélésekből ismeri. A korszakot legtalálóbban az évtizedekre betiltott, majd 1990 után pillanatok alatt elfelejtett filmvígjáték,A nagyrozsdási eset és a szintén betiltott A tanú című film írja le. Talán Örkény István egyik egyperces novellája, az Ötvenes évek mérhető össze ezekkel:

- Elhiszed, apu, hogy tudom a legeslegszebbik nevet a világon?
– Melyik az?
– Vlagyimir Iljics Lenin.
– Honnan tudod?
– A tanító néni mondta. Miért, nem szép?
– De szép.
– Na, látod. Mehetek misére?
– Mehetsz.
– Szervusz.
– Szervusz.

 Az ötvenes évek amerikai fitness termei!!!

Az 50-es évek fitness termének élete… from SELFSKILLS on Vimeo.

…és milyenek voltak ötvenes évek itthon

Milyenek voltak hát az ötvenes évek? Hazugok és vidámak, szomorúak és őszinték, groteszkek, bájosak, kegyetlenek és szeretetteljesek.

A harmincas-negyvenes-ötvenes évek hőse a feljelentő volt. A mellékelt levél különlegessége, hogy a Tekintetes Vezetőséghez címzett iratban magát a házmegbízottat is — tisztelettel — feljelentették. 1957 elején született az a jogszabály, ami hatályon kívül helyezte a magyar jogtörténet egyik legbrutálisabb, évszázados jogelveket tipró rendelkezését. E szerint tiltott határátlépés esetén a hozzátartozó is büntethető volt, még akkor is, ha nem volt tudomása a bűncselekményről.

A képen egy élmunkás látható csillogó fekete autó előtt. A gépjármű nem rosszemlékű munkaeszköz, a múzeumi feljegyzés szerint büszke tulajdonosa most vette át. Az a terve, hogy hétvégén ezzel viszi majd kirándulni a családot. Hogy felhasználták-e valaha is a minden bizonnyal propagandacélból készült fotót, nem tudni, valószínűleg nem. Egy 1950-ben kihirdetett minisztertanácsi rendelet ugyanis arról tudósít, hogy ki, hogyan juthatott üzemanyaghoz azokban az időkben, illetve hogy mit is jelentett a személygépkocsik kötelező felajánlása adásvételre, méghozzá személyesen a miniszternek.

Csak 1958-ban jelent meg az a kormányrendelet, amely vásárlási engedély beszerzése nélkül tette lehetővé a személygépkocsik vásárlását — a liberalizáció kizárólag használt járművekre vonatkozott.

Pálinkás-Pallavicini Antal ideiglenes, 1957. január 7. és február 7. között érvényes gépjárművezetői igazolványa. A munkához és a megélhetéshez szükséges okirat érvényességének utolsó napján feleslegessé vált. A december 10-én kivégzett forradalmárt, akinek legfőbb bűne az volt, hogy részt vett Mindszenty kiszabadításában, február 6-án tartóztatták le.

A hatalom azonban nem csak büntetett. Erről tanúskodik a karhatalmisták érdemeinek elismeréséről szóló határozat.

A képen nem tüntetőket látni, a villamosról leszálló gyalogosok zöld jelzésre várnak ott, ahol ma fényes autócsodák suhannak. A maihoz képest feltűnően békés utcai jelenet nem sejteti, hogy már akkoriban is voltak gondok a közlekedési fegyelemmel. Külön közlekedési bíróság és ügyészség alakult, s erőteljesen léptek fel a gyalogjárdán motorozók, az állatot szabálytalanul hajtók és a szeszes italt fogyasztók ellen. Érdekes módon a korabeli KRESZszerint a szükséges tanfolyam elvégzése és vizsga letétele nélkül is lehetett kapni jogosítványt (valakiknek), ha a közlekedési és postaügyi miniszter úgy rendelte.

A ceglédi Földműves Munkások Szövetségének megalakulását rögzítő jegyzőkönyv. A Kádár-rezsim taktikai okokból kezdetben hozzájárult a munkástanácsok szervezéséhez a szocialista demokrácia gyakorlati megvalósulása érdekében, alig egy év múlva azonban már hatályon kívül helyezték az erről szóló jogszabályt.

Itt bizony nem az történik, amit a rövidnadrágos úr rogyadozó térdei láttán elsőre gondolnánk. Vagyis nem a termelési versenyben elfáradt dolgozókat látunk, akik szabadidejükben tovább folytatják a munkaharc operatív részleteinek a megtárgyalását. A képen jókedvű, férfias ivászat folyik (a hölgyek az italboltban tartózkodnak).

A magyar társadalom évszázados problémája, a túlzott alkoholfogyasztás az 50-es éveket is végigkísérte, legfeljebb az ellene való küzdelem öltött néha sajátos formát. 1956. telén például általánosszesztilalmat léptettek életbe, de választások idején is ez volt a helyzet: még szerencse, hogy egy jogszabályi rendelkezés folytán ilyenkor hirdetményben kellett felhívni az érintettek figyelmét a közelgő veszélyre.

A szesszel kapcsolatos normák közül legkülönösebb a tetanuszbetegek gyógykezeléséről szóló rendelet. Ez előírta, hogy a beteget folyamatosan alkoholmámorban kell tartani, s ha pálinkát nyelni nem tud, akkor a 30%-os alkoholt intravénásan injekciózni kell.

Az ötvenes évek egyik legnyomasztóbb emléke a kényszer-társbérlet. Ahogy a mellékelt határozat mutatja, mint annyi minden más, ez is gyakran feljelentés alapján indult.

Bár a társbérleti jogviszonyt kétszer is szabályozták az ötvenes években, az áldatlan állapotokat nyilván csak lakásépítéssel lehetett felszámolni, erről szól egy 1960-as határozat. A társbérletek teljes felszámolására csak a rendszerváltás után került sor.

Magyarországon — mint mondják — ma nem jó élni, leginkább az útépítések és a kátyúk nehezítik az életünket. Mint a képen is látható, az előttünk élő generációknak a kátyúról még tágabb fogalmai voltak, azt nemcsak horizontálisan, de vertikálisan is értelmezni tudták. Az akkor éltek kétszer építették újjá az országot, áldozatos munkájukról egy korabeli törvény ad — úgy, ahogy — képet.

Különös egyébként ez a jogszabály, talán ez az egyetlen olyan törvényünk, ami egy konkrét propagandaszólammal zárul: A MÓDOSÍTOTT ÖTÉVES TERV: A BÉKE TERVE, ÚT A VAS ÉS ACÉL ORSZÁGÁHOZ, A GÉPEK ORSZÁGÁHOZ, AZ ERŐS, JÓMÓDÚ, MŰVELT, SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGHOZ!

Az állam számos eszközt felhasznált a fogyasztás visszafogására, illetve a feszített ütemű iparfejlesztés támogatására. A békekölcsönt például, ami további forrásokat vont el a lakosságtól, 1956 októberében szüntették meg.

 

Komoly, már-már tudóskinézetű emberek tanácskozását látjuk a képen: Hegedűs András miniszterelnök beszél, Rákosi, Révai és Gerő az első sorban hallgatja. Hegedűs minden bizonnyal a 20. század egyik legkülönösebb politikai figurája: volt pártfunkcionárius, miniszter, miniszterelnök, emigráns, lapszerkesztő és címzetes egyetemi tanár, sőt még rokkantnyugdíjas is. 1956 után kétszer is kizárták a pártból, a másodikra 1973-ban azért került sor, mert tüntetett (?) Csehszlovákia megszállása ellen.

Vajon milyen gyorsan kopott akkoriban az állami székek bőrkárpitja? Az ötvenes években mindössze 56 törvényt alkotott az Országgyűlés, évente tehát úgy hatot. Több ma is hatályban van ezek közül, a legéletrevalóbbnak azonban az 1953. évi I. törvény bizonyult, amelynek nyomát a rendszerváltás után csak második próbálkozásra sikerült eltüntetni a jogrendszerből.

Néhány soros hivatali levél, amelyben Haraszti Sándornét arról értesítik, hogy a hónapok óta kétségbeesetten keresett férjét a bíróság időközben életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélte.

A házassággal és családdal kapcsolatos legelemibb normákat is semmibe vevő eljárással élesen szemben áll az Anyasági Érdemrend és Érdemérem adományozásáról szólópropagandisztikus jogszabály. Az anyák kivételezett helyzetét inkább egy másik rendelet mutatja valósan.

A kor sztahanovista csillaga Pióker Ignác gyalus volt, az ő újságban megjelenő fényképei, elismerő oklevelei és nyilatkozatai mutattak élő példát a munkaharc bizonytalankodó katonáinak. Piókert nem pusztán oklevelekkel fizették ki, 1953-ban országgyűlési képviselőnek választották, s tisztségét — 32 éven át! — 1985-ig viselte.

A sztahanovista mozgalom ellentmondásait és vadhajtásait a korabeli magyar jogalkotó Az országos szocialista munkaverseny néhány szervezési elvének módosításáról és a munkaverseny rendszerérőlcímmel énekelte meg. Ebből kiderül, hogy bár pártunk, kormányunk, dolgozó népünk a legnagyobb megbecsülésben részesíti a termelés élenjáróit, azonban a szakma legjobb dolgozója címért folyó vetélkedés kimondottan néhány dolgozó versenyévé vált, s nem érvényesül eléggé a szocialista munkaverseny legfőbb sajátossága: az élenjárók elvtársi segítségnyújtása az elmaradóknak.

Talán a lázas igyekezetben ritkán néztek hátra, a vörös csillagos táblára.

A mellékelt dokumentum bizonyítja, hogy a politikai propaganda igazán költséghatékonyan működött. Nem mindenkinek jutott címeres, zászlós, mosolygó fiatalok arcképével díszített oklevél — a tisztes munkáért járóbérről meg már nem is beszélve.

A forradalom után az új hatalom a bérfizetést is felhasználta az ellenállás letörésére, aki nem vette fel a munkát, az megélhetési forrás nélkül maradt.

Az oktatás és nevelés hagyományos rendszerének átalakítása már a negyvenes évek közepén megindult. 1948-ban államosították az iskolákat, szovjet mintára átalakították atudósképzést, a kisdedóvástól a marxizmus-leninizmus szakos továbbképzésig új alapokra helyezték az oktatási rendszert.

A képen fiúk és lányok lépnek ki egy új iskola kapuján. A koedukációt ugyan a közgazdasági középiskoláról szóló törvényerejű rendelet már bevezette, általánossá azonban csak egy 1965-ös jogszabály által vált.

A kor technikai színvonalának és kultúrájának megfelelően hol táviratilag, hol képeslapilag tájékoztatták buzgón a dolgozók a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, a Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemrend, és a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek névadóját arról, hogy rendes évi szabadságukat hol és hogyan töltik. Úgyhogy se szeri, se száma azoknak a táviratoknak és képeslapoknak a Nemzeti Múzeum gyűjteményében, amelyekben gyógyvízhőmérsékletről, hosszan tartó alvásról és munkakedv-fellendülésről kap tájékoztatást az illetékes.

Az itt látható feladóvevény más jellegű: Pusztaszőlősről a Parlament utcába egy kitelepített ember küldte.

Az ötvenes évek divatjáról úgy tartják, hogy az egyhangú lódenkabátok egyeduralma jellemezte. Pedig az ötvenes években is volt nyár, amikor az emberek egyáltalán nem viseltek kabátot, ráadásul, ahogy a kép is mutatja, a szocialista nagyipar a szürke ezer és egy árnyalatában ontotta a lódent.

A fokozott iparfejlesztés jelentős forrásokat vont el a lakossági fogyasztástól. A gőzt időnként árleszállításokkal próbálták levezetni, de 1956-ban már ez sem hozta meg a várt eredményt.

Feketevágás: a hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából kegyelem gyakorlásáról szóló határozat olyan súlyú bűncselekménynek minősítette, amelynek elkövetője nem érdemes kegyelemre. A feketevágás büntetési tétele öt évig tartó szabadságvesztés és elkobzás volt. A hozzátartozót is büntették, akár tudott a vágásról, akár nem, két évig nem kaphatott vágási engedélyt.

Ortutay Gyula, a neves etnográfus kétségbeesett hangú levele, amelyben kitelepített kolléganőjét igyekszik menteni.

Mint minden szabadságjog, úgy a lakóhely megválasztásának joga is korlátozott volt az 50-es években. Egyes városokban szabályozták aletelepülést, az alapvető emberi jog sérelmét azonban leginkább az internálások jelentették. 1953-ban szűnt meg a jogintézmény.

Zsírbeadás és vágási engedély, békekölcsön és munkaharc. Feljelentés, kitiltás, házkutatás és foglalás: vajon mindez örökre mögöttünk van?

forrás: COMPLEX.HU

About selfskills

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>