Selfskills
A napjainkban egyre gyakrabban zöldellő tető egyáltalán nem új találmány. Már az ókorban is gyakran használták az előkelőségek palotáit építők. A 21. században azonban nem a gazdagság és a fényűzés szimbóluma, sokkal inkább a városokból kivesző zöldterületek pótlásának egyik helytakarékos és ökológiailag is hasznos eszköze.
A tetőkertek extra díszei az urbánus környezetnek, miközben hasznosságuk megkérdőjelezhetetlen. Az aszfalttal borított, házakkal zsúfolt szmogos városok levegőjének minőségét jelentősen javító tetőkertek – a Nemzetközi Zöldtető Szövetség adatai szerint egy négyzetméternyi zöldtető évente mintegy 0,2 kilogramm szálló port és szennyező részecskét képes kiszűrni a levegőből – a környék oxigénellátására is jótékonyan hatnak, csökkentik a csatornahálózat terhelését, és a házba jutó zaj mértékét. Esetükben a hangszigetelésnél akár nyolc decibellel kisebb terheléssel lehet számolni. Ezenkívül a vegetáció remek hőszigetelő is.
Fű, fa virág
Igaz, a beruházás nem olcsó, hiszen nem elég a lapos tetőre ráhordani a földet, és azt növényekkel beültetni. A tetőszerkezeten speciális, az épületet a beázástól, a növényvilágot pedig a kiszáradástól megvédő, de jelentős statikai megterhelést nem jelentő rétegrendet kell kialakítani. A Kertelünk szakértője arra is felhívja a figyelmet, hogy a növényekből sem mindegyik alkalmas a háztetőre. Extenzív – vékony, legfeljebb 20 centiméter vastag földrétegű – tetőkertbe olyan fajtákat kell telepíteni, amelyek igénytelenek, és a vékonyabb földben is jól fejlődnek. Ezek általában a fűfélék és a kisebb évelő cserjék.
Faültetéshez minimum két méter vastag termőföldrétegre van szükség. A kertépítő szakma ezt intenzív zöldtetőnek nevezi. Kialakítására csak a lapos vagy igen kis lejtésű tetők alkalmasak. Az intenzív zöldítés a növényzet nagyobb csoportjait jelenti. Ebben az esetben aljnövényzet, bokrok, fűfelületek és fák is kerülhetnek a tetőre. Az ösvényekkel, nagyobb bokrokkal, fákkal és esetleg kisebb patakokkal, tavakkal díszített kerteket emberi tartózkodásra, pihenésre szánják. Ebben az esetben azonban az épület komoly statikai vizsgálatára is szükség van, hogy a szerkezet elbírja-e a pluszsúlyt. A tetőkert típusától, a vegetációs réteg vastagságától függően a felületi terhelés négyzetméterenként 45 kilogrammtól akár 1000 kilogrammig terjedhet. Ezért tetőkert építése előtt mindenképpen meg kell ismerni a födém teherbírását.
Van, ahol kötelező
Esztétikai és fenntarthatósági szempontból is hasznos az ilyen beruházás. Vizsgálatok szerint az esőzések alkalmával a tetőre jutó csapadéknak jelentős százalékát hasznosítják a növények. Sőt, egy kísérlet szerint, amelyet a Németországi Tetőkertépítők Szövetsége végzett, már egy 10 centiméter vastag zöldtető is körülbelül 70 százalékkal csökkenti az elfolyó csapadék mennyiségét, így az ilyen épületeknél lényegesen kisebb a csatornahasználat. Épp ezért vannak olyan német tartományok, amelyek akár 50 százalék csatornadíj-kedvezményt adnak a tetőkertek létesítőinek. Talán ez is az oka, hogy a tetők zöldítésében Európa vezető gazdasága jár az élen, és az is, hogy a 200 négyzetmétert meghaladó beépítés esetén kötelező zöldtetőt létesítenie az építtetőnek, illetve minden új építésű háznál a 3 százaléknál kisebb lejtésű tetőt zöldtetőnek kell megépíteni.
A tető élettartama szempontjából is előnyös a zöldítés. Egy lapos tetőt átlagosan tízévente fel kell újítani a környezeti tényezők – csapadék, hő – romboló hatása miatt, míg a kert épp ezek elől takarja el a tetőt fedő lemezt.
Télen-nyáron kellemes
Mivel a tetőkert alatti szigetelés hőmérséklete nem emelkedik a nyár legforróbb napjain sem 25-30 Celsius-fok fölé, az alatta lévő lakásba sem engedi be a forróságot. Télen épp ellenkezőleg: a tetőre hordott föld – akár egy tíz centiméter vastag réteg is – óvja a lakás melegét. A hőszigetelő hatásnak köszönhetően télen és nyáron is mintegy 20-30 százalékkal csökkenthető a fűtési, illetve hűtési igény, ami már a pénztárcán is érzékelhető megtakarítás. Régen a borospincéket nem véletlenül vájták félig a földbe, és borították fűvel a tetejüket.
Nagyvárosokban, ahol sok a burkolt, aszfaltozott felület, és szennyezett a levegő, a zöldfelületek kondicionáló hatása segít csökkenteni az úgynevezett „hősziget”-hatást, amit a kipufogógázok, valamint a fűtés és légkondicionálás révén keletkező hőtöbblet okoz – mutat rá Huzián Zsófiatájépítészmérnök a zöldtetők másik fontos hasznára.
Vannak, akik úgy számolnak, hogy egy tetőkert megépítése nem jár jelentős többletköltséggel a ház teljes költségvetését alapul véve akkor, ha hozzávesszük a megspórolt energia árát, a tető élettartamának növekedését, valamint az élményt, hogy városi környezetben a házak felett zöldben heverészhetünk.
A tetőkertek építése már hazánkban is egyre gyakoribb a Tudatos Vásárlók Egyesületének internetes magazinjában megjelent cikk szerint, de még korántsem olyan mértékű, mint azt a városi klímára és a városiak életkörülményeire gyakorolt pozitív hatásai miatt várnánk. 2009-ig összesen mintegy egymillió négyzetméter zöldtető épült, amelynek kétharmada úgynevezett extenzív típusú – főleg szárazságtűrő növényekkel beültetett -, a maradék egyharmad többségét pedig a mélygarázsok növényesítése jelenti. Csak viszonyításként: Németországban évente építenek ugyanennyit, köszönhetően az ottani szabályozásnak.
forrás: eletforma.hu
